2011. március 18., péntek

Ausztria I.

Ausztriát nagyon kedvelem természeti adottságai miatt. Elképzelem, hogy egy muskátlis házikóban élek, a falu melletti legelőn pedig a tarka tehenek kóstolgatják a reggeli pára után mindig zöldellő füvet. Szívesen nézném.
Nyugati szomszédunkba sokan átjárnak, és megtekintik a boltok kínálatát. Persze, azt sem lehet kihagyni, mert bizony az árak sok esetben kedvezőbbek az itthoninál, érdemes kimenni bevásárlásra. Mindezt a kirándulásról hazafelé is meg lehet tenni.
Hallstatt, a kincsesdoboz
Ketten a barátnőmmel először 2006-ban ültünk autóba és indultunk el a sógorok felé. A térképen megterveztük, merre megyünk, ott miket nézünk meg. Nem ám gps! Szállást nem foglaltunk előre, mert nem tudhatjuk, mennyire ragad meg minket egy hely és esetleg ott napokig szeretnénk lenni.
Suhantunk az autópályán, ahonnan már látni lehetett Melk apátságát. A Szent Benedek-rendi apátság barokk stílusú épületében 900 éve élnek szerzetesek. 500 helyisége és 1365 ablaka van, főtengelye 320 m hosszú. Az Unesco világörökség része.

Sok km után legközelebb a Salzkammerguti vidéken Gmundenben, a Traunsee-nél álltunk meg nézelődni. A Seeschloss Ort tavon fekvő épülete ismert. Rövid sétát tettünk a tóparton, és tovább indultunk Bad Ischlbe, ahol megszálltunk. A Monarchia idejében kedvelt üdülőhelyek voltak ebben a régióban, erről a tópartokon lévő villák is tanuskodnak.


Másnap reggel Hallstattba mentünk, amiről gyorsan kiderült, hogy a kedvencünkké válik. A hegyek által ölelt Hallstätter-see partján, a hegy oldalába épült kis városka igazi kincsesdoboz. Kevés, keskeny utcájában virágos ablakú házak, mindegyikből a tóra látni. Varázslatos látvány és hangulat, ami a sok turistával is otthonos.

A Wolfgangsee-nél St. Wolfgang városkáját, a Mondsee-nél Mondsee apátságát tekintettük meg.
A tavakat és a csodás kis városkákat elhagyva Salzburg és Innsbruck következett.
A hegyekben nem tettünk nagy túrákat, de néhány szurdokot és vízesést meglátogattunk.

 Utunk tervezésekor még csak fotókon ismertük Ausztria tájait. Amikor ott voltunk, tudtuk hogy sokszor vissza fogunk térni más és más vidékekre. A szomszédnál zöldebb fű, tarkák a tehenek :) Nem szemetelnek és pihentető a légkör. Érthető, hogy a kirándulás után  feltöltve éreztük magunkat és már fordultunk is volna vissza.